Gyakori kérdések és válaszok

K: Köteles- e számlát adnia magánszemély bérbeadónak bérlő részére lakás bérbeadásakor és kell-e adószámot kiváltania?
V: Az alapszabály Magyarországon az, hogy a lakás bérbeadása áfa- mentes tevékenység, így a bérbeadónak nem szükséges magánszemélyként adószámot kiváltania. Tehát lakás bérbeadásakor nem kell áfával számolnia sem bérbeadónak, sem bérlőnek, ezért aztán számlát sem kötelező a tulajdonos részéről kiállítani.
K: Ha nincs adószáma a magánszemélynek, kell- e valamilyen bizonylatot kiállatani bérlő részére a befizett bérleti díjról?
V: Ebben az esetben is érdemes a havi bérleti díj átvételéről egy átvételi elismervényt írni.
K: A kapott bérleti díj után hogyan tud adózni az ingatlan tulajdonosa?
Két féle módon:
1. adózási mód: tételes költségelszámolás Ebben az esetben az összes bevételből ki kell vonni a költségeket, melyekről tételes kimutatás készül. Kizárólag olyan tételek vonhatók le költségként, melyekről rendelkezik a tulajdonos számlával, a közös költségről pedig a közös képviselőtől kell igazolást kérni. Az összevont adóalapot a családi adókedvezmény csökkentheti. A legfontosabb, hogy meg kell határozni a bevétel és a kiadás fogalmát. A bevétel összegébe a következő tételek összege tartozik bele: a bérleti díj összege plusz az összes rezsidíj, melyet az albérlő fizet a lakás tulajdonosnak. A kiadás összegébe pedig a következő tételek tartoznak bele: az összes rezsi költsége plusz a kiadáshoz tartozó költségek (mint felújítás, csere). Az adóalapot a lakás tulajdonos tételes költségelszámolás esetén úgy kapja meg, hogy a bevételből levonja az összes valós költséget (számlával igazolt), majd a kapott összeg után fizeti meg a 15%-os SZJA-t.
2. adózási mód: 10 százalékos költséghányad alkalmazása: Ilyenkor az adóalap az összes bérleti díj bevétel 90%-a. Ez abból a szempontból egyszerűbb módszer, hogy ilyenkor a bevétel 90%-a után kell megfizetni a 15%-os SZJA-t. A 10 %-os költséghányad alkalmazása azok számára éri meg, akiknek nincsen idejük és kapacitásuk az ingatlanhoz tartozó költségek nyilvántartására vagy a valós költségek mértéke nem éri el a 10%-ot.
K: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után?
V: A bérbeadásból származó jövedelem után 2018. január 1-jétől sem a belföldi, sem a külföldi illetőségű magánszemélyt nem terheli egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.
K: Elszámolhatom-e költségként a bérlőkkel megfizettetett közös költséget?
V: Társasházi lakás bérbeadása esetén a közös költség a bevétellel szemben költségként elszámolható függetlenül attól, hogy az tartalmazza-e a vízhasználatot, szemétdíjat vagy más költséget.
K: A közüzemi számlákat a bérlő nevére átírattuk, számolhatok-e el további költséget a bérbeadás kapcsán?
V: Abban az esetben, ha a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek. Természetesen ebben az esetben ezek az összegek költségként sem számolhatók el.
K: Külföldi magánszemélyként adok bérbe, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rám, mint egy belföldi bérbeadóra?
V: Az adózási módok választásának lehetősége, valamint az adóbevallási kötelezettségek teljesítése ugyanúgy vonatkozik a külföldi magánszemélyekre, mintha belföldi illetőségű magánszemély lenne, hiszen az ingatlan hasznosításából keletkező jövedelme az ingatlan fekvése szerinti államban válik adóztathatóvá.
K: Közös tulajdonunkban álló ingatlanunk bérbeadása után hogyan kell adóznunk?
V: Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A bevétellel szemben felmerült költség bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható.

   


Back